A mai alany: Ancy - Moonlight night
Sziasztok! Egy olyan
blogról szeretnék most írni, aminek az írójával szerintem mind erősségeink,
mind hibáink terén rokonlelkek vagyunk :D. Üvöltsenek a farkasok, és jöjjön a
Moonlight Night!
Ajánló: Ezt
a blogot azoknak ajánlom, akik egy igényesen megírt jó kis fantasyra vágynak
egy régi kastély falai között. Találsz benne misztikumot, párhuzamokat, álmokat
és emberfarkasokat :).
Ajánlom az eredeti vérfarkasok rajongóinak is, de ne tessék csalódni, ha ez
kissé egyedibbre lett formálva. A detektívregény, a fantasy és a romantikus egy
furcsa ötvözetébe pillanthatsz be.
Design és
első benyomás: Összességében jók a színek és a betűtípusok, bár
nekem sosem jött be a szaggatott vonalas sablon, de nem zavaró, van, aki ezt
szereti, így nem nehezményezem. A jobb oldali moduloknak nagyon vékony sávot
hagytál, ez a fülszövegnél nekem kicsit bántja a szemem. A blogarchivum
szerintem elég felesleges modul történetes blognál, de ismét csak nem zavaró. A
fülszöveg és az infók modul kicsit fura nekem.
A fejléc, egyszerűen
megfogott. Nem tudom, hogy csináltad (csinálta a fejléckészítő), nem szoktam
ömlengeni, de ez a fejléc nagyon tetszik. Dinamikus, van benne mozgás,
megjelöli a témát és megkomponált. Talán a feliratnak nem ártana, ha jobban
olvasható színbe, betűtípusba lenne rakva, és nem értem a hülye órát :D.
Mármint semmi bajom az órákkal, a fejléced hangulatához is illik, de az én
fejlécemen is ott van meg még úgy egy millión, komolyan mostanában folyton órás
és iránytűs fejlécek jönnek szembe. Ez persze nem a te hibád. Talán kicsit túl
jó is a fejléc, ha szabad így fogalmaznom, elvonja a figyelmet a szövegről, de
nem súlyos, én nem cserélném le. (utólag láttam, hogy te csináltad a fejlécet,
szóval gratulálok :D
)
Trailered nincs,
ami megint csak mondom, nem baj, de nem is árt, mert van aki inkább megnéz egy
trailert mint értelmez egy prológust vagy fülszöveget.
A credit részt én
szövegdobozba raknám, nem kell neki külön oldal, akkor jobban szem előtt is
van.
A cím kár hogy angol, de jól hangzik, nagyon vérfarkasos
hangvételű, pedig elvileg nem az a cél. (bár a Holdvilágos éjszaka nekem is
csöpögősen hangzik :D )
Annyit hozzátennék, hogy a blogod zavaros, hacsak nem én
vagyok hülye, a főoldalon nincsenek kint a fejezetek, csak olyan bejegyzések,
amiket nem itt, hanem mondjuk chatben kéne kitenni. Semmiképp nem gyűjtöttem
volna ki azokat a hozzászólásokat, kicsit önajnározónak tűnik, főleg hogy én
egyet sem találok. Esetleg költözött a webhely? A kritikákat semmiképp nem a
történetes blogra raknám, indíts neki újat. Egyszerre raktál fel 8 fejezetet,
pár hét leforgása alatt, egyszerűen nem hagytál időt az olvasóidnak, hogy
megszeressék. Mindenképp főoldalon publikálnám a fejezetet, mert így aki
rápillant, nem érti, mi van, ráadásul a feliratkozók is csak onnan kapnak
értesítést. Ezért sajna egy mínusz pontot kell adnom, számomra nem átlátható :( .
3/5
Maga a
történet:
A fülszöveg:
Ugyan nehezen olvastam el a margónélküliség miatt, de ez a dizihez tartozik.
Nagyon tetszett, ahogy felvetettél dolgokat, bár a Roxfortos megszólalás talán
kicsit túlságosan kiutal a történetből, de a többi sem nem sok sem nem kevés,
pont elég hogy felkeltse az érdeklődést. Jó a végén az a mondat, bevonja az
olvasót.
A leírásnál kicsit
fura az a kérdezgetős rész, de alapvetően jó. Én nem raktam volna oda a 11.
fejezetes részletet. Lehet, hogy az nagyon jól sikerült, és tulajdonképp nem lő
le fontos dolgot, de ne szaladjunk ennyire előre, szerintem ne azzal akard
becsalogatni az olvasót, hogy a 11. fejezetben milyen jó rész lesz (tudom hogy
feltétlen nem ezt szolgálja, de ezt a hatást kelti :/ ) .
A cselekmény (a
kritika az első négy fejezetet fogja át):
Először is, had mondjam el, hogy jól átvertél. Nagyon jól
meg van, írja az az álom, mindenféle előzmény nélkül, már kezdtem gondolkozni,
hogy elfelejtetted-e lecserélni a fülszöveget, mert nem ez volt benne.
Az első fejezet
egy álommal kezdődik, ami egy másik Madison házasságba való
belekényszerítéséről szól. Úgy éljük
bele magunkat, akárcsak Ella, mintha ez lenne a valóság. Az álomban felbukkan
egy fiú is, természetesen maga a vonzó titokzatosság. Engem kicsit az zavart,
hogy nem tudtam eldönteni melyik korban járunk, úgy beszéltél limuzinokról,
iskolákról meg bulikról, hogy az túl semleges volt, így elsőre természetesen a
jelenre asszociáltam, ebben a gondolatban csak a kényszerházasság zavart meg.
Mikor a lány felébredt, persze rendeződött minden, de talán kicsit hosszú volt
az álom rész, önmagában megállta volna magát, mint fejezet, de az nem ez a
történet. A folytatást kellő humorral és realitással kezelted, tetszett. A
fejezet jó hosszú, ami nem baj és is így szeretem, bár lehet valakinek sok lesz.
Nagyon tetszik a múltbéli idősík, és a jelen is, legfőképp pedig az összehasonlítások.
Nagyon jók a leírások, tetszik a jelenetek realitása, és misztikus sejtetése
is.
A második fejezetben
a realitás világában mozgunk, ha az álombéli jeleneteket nem vesszük
figyelembe. Főleg a karakterek megismertetésével és a fő konfliktus
felépítésével voltál elfoglalva, jó hogy szakítasz időt erre, és végső soron
nem hagytad ellaposodni a sztorit, nem válik emiatt unalmassá. Nekem az éjjel
barangolok a kastélyban dolog túlságosan Harry Potteres beütésű volt, de lehet,
hogy ez nem jutott volna eszembe, ha nem utalsz rá kétszer is. Ugyanígy, szerintem a jaj egy fantasyban
vagyok-os mondatokat is hanyagolni kéne, hiszen valóban, egy fantasyban van.
Ettől függetlenül még mindig jó a hangulat és a stílus, tetszenek a leírások,
és az, ahogy a könyvszerű komolyságot ötvözöd a blogra illő beszólásokkal és
megjegyzésekkel.
A harmadik fejezet
eleje is jó volt, hiányoltam a szobatársnőt, és kicsit túl egyértelmű volt ez a
kutyázás. Ez a legnagyobb bajom a fejezettel, hogy már a fejlécből süt a dolog,
és kicsit sablonos lett a nézzünk utána rész. Engem kissé idegesített mikor
harmadszorra írtad le tartalmilag kb. ugyanazt, mire a csaj végre megértette.
Jó kis háttérsztorit adtál Nicolasnak, árnyaltad a karakterét, de eddig is volt
elég gúnyos karakter, őt jó lenne másra kiélezni, mert Ella a sok gúnyos között
kissé butának tűnik. Nagyon jó volt a csattanó, jól meglibegtetted az orrunk
előtt.
A negyedik fejezetben
nekem irreális volt a békülés, de erről később. Jó volt követni Ella
gondolatait, és tetszett a futós-erdős jelenet. Kicsit túl nyilvánvalóak a lány
megérzései, és az hogy mégsem gyanakszik, és furcsa hogy új lányként a suliban
a főbb szereplőkön kívül szinte senkivel nem érintkezik, még lazább, felszínesebb
kapcsolatai sem alakulnak ki, sőt benyomásokat sem írsz a többi iskolatársáról.
Megint nagyon hatásosan zártad le, bár a vérrel írós dolog egy kicsit
elcsépelt, de mindig hatásos lesz.
8/10
Karakterek:
Ella: A kis
főszereplőnk szimpatikus, bár kissé butának tűnik a forgatag közepén. Tetszik a
kettős személyiség, jók a visszaszólások. Egy kis családi hátteret adhattál
volna neki azon felül is, hogy anya lelépett, bátyó van, apa van. Itt arra
gondolok, hogy némi érzelmi kapcsolatot csöpögtethetnél bele akár csak néhány
félmondattal (pl. hogy a bátyját sosem látja vagy valami, gondolom érted)
Lisonel: Nekem kicsit
túlságosan agresszívnek és ellenszenvesnek mutattad be az elején. Tudom, hogy
ez volt a cél, de így érthetetlenek és nem reálisak Ella érzései, még akkor is
ha egy előző életből hozza őket, és később nehezebb lesz megszerettetni. A
negyedik fejezetben a negédes viselkedés sem volt túl szimpi, és főleg nem tűnt
valóságosnak. Ennek ellenére látom benne a potenciát. Ez az utálatból
szeretetbe átcsapás kicsit Edwardos és ott sem működött az átmenetek hiányával.
Töritanár, és haverok:
Mindegyiket kb. egy tulajdonsággal ruháztad fel, pl. az ellenszenves, aki
gonosz lesz, meg a srác, aki kerüli a bajt. Ez kicsit rajzfilmes fogás, de
igazából nem baj. Az elején nem probléma, hiszen nem főbb szereplők, nem kell nekik
nagy súly, de szépen lassan árnyalgasd őket.
Misako:
kifejezetten az a szeleburdi, folyton beszélő művészlélek, de ehhez a jellemhez
nem illik a talpraesett realitás. Komolyan az első három tulajdonságot képviselő
ismerősöm nekem is van (kínai :D ) de emellé inkább kedves butaság, vagy ha nem
is butaság, de naivság illik szerintem, nem pedig az hogy valakit ő tartson a
földön.
Nicolas: Az ő
karakterét nem dolgoztad még igazán ki, ellentétes infókat tudunk róla, remélem
a továbbiakban összefogottabb és árnyaltabb lesz.
4/5
Kivitelezés:
Arról már azt hiszem írtam, hogy nagyon tetszik az írásstílusod és a leírásaid,
de azért nem vagy hibátlan. Nem volt sok elírás, de minden fejezetben
találni 1-2-őt (néhányat ki is gyűjtök alul, de ez nem mind). A legnagyobb gond
azonban a vessző. Én mindig elhagyom szegényeket és néha te is. De mintha túl
akarnál kompenzálni annyi felesleges, vagy hibásan kirakott vessző van, hogy
nem igaz, rettenetesen meg tud akasztani, mikor nem értem minek az oda. Néha
sok a szóismétlés, a volt, stb, de csak néhány helyen tűnt fel.
Csak hogy a vesszőre is legyen példa, bár sok helyen volt
előtte is:
Amint
befejeződött az évnyitó, az új diákokat elvezették a termekbe, a végzősök, pedig kaptak még egy óra pihenőt. - az egy tagmondat, vagy a végzősök után kell
egy mi, akkor indokolt a ,.
Kevin próbálgatta
nyugtatni, de mint a ki a falnak beszél. - aki
(az elején is voltak, de sajnos nem írtam fel és utólag nem
találom)
Azt hittem, hogy midig is futottál. - mindig
Köze a van ahhoz az idiótához? – nem kell az a.
Nem tudom, hogy a szerelem is
beletartozik, de nagyon kusza a dolog. Mintha egy rakás, teljesen ellentétes
érzelmet felpakoltak volna egy körhintára és jól megpörgették bennem. - a megpörgették után, ha feltételesben
maradunk, kell egy volna.
3/5
19/25 (összességében nagyon tetszik a blogod, csak mindenhol csúszott
be pontlevonás)
Összességében szerintem a Moonlight night
egy színvonalas blog, de sokat lendítene rajta, ha hagyományosan a főoldalon
bele lehetne olvasni a történetbe, és ezeket a tweet szerű kiírásokat inkább
egy hírblokk vagy hasonló nevű szövegdobozba tennéd oldalt. És nem kell ilyen
iszonyatos iramban ostromolni a részekkel. Mindenesetre a történet érdekes, a
karakterek nagyrészt reálisak, és az írásstílus megkapó. Így továbbra azt kívánom,
hogy légy sikeres a blogoddal.
puszi:
Baileys/HannaVirág
Szia, HannaVirág!
VálaszTörlésRoppant hálás vagyok a kritikáért! Nagyon sokat segítettél. De ha megengeded, elárulom, hogy mikor elkezdtem írni ezt a történetet, sok fejezetesre terveztem, ezért kezdtem húzni a dolgokat, mint például a szereplők lassú megismerése és azzal próbáltam kicsit fokozni a hangulatot, hogy mindig valami új dolgot tudunk meg róluk. Mint például Lionel hirtelen hangulatváltozása és viszonyulása Ellához. Szóval a lényeg, hogy lassan, fokozatosan akartam felépíteni mindent és mindenkit, hogy legyenek meglepetések. Ezt most csak azért mondtam el, hogy érthető legyen. :D De ezen is változtatni fogok immár és megfogadom a tanácsaid. Nagyon szépen köszönöm, hogy szántál rá időt és megírtad ezt nekem!
Ja és még így utólag, az óra... szerintem pont azért van az ott, mert mindenhol máshol is van. XD
Amit meg elfelejtettem, hogy Ella direkt ilyen kis oktondi. Gondoltam, ha túl okos és tökéletes lenne, akkor nem lenne az egészben semmi új. Én úgy gondolom, hogy senki sem lehet tökéletes és miért pont ő legyen az? Egy kissé butuska lányt is ugyan úgy lehet szeretni. (kicsit raktam magamból a főszereplőbe XD )
TörlésKedves Ancy! Örülök hogy hasznosnak tartod a kritikát, de ne feledd ez csak az én véleményem, és csak iránymutató elvek, vagyis nem kell mindent megváltoztatni, főleg ha annak feladata van a későbbiekben :) . Szerintem a továbbiakat is el fogom olvasni, tényleg tetszik a történet. És úgy gondolom mindenki ad magából a szereplőibe, ha nem is a főszereplőkbe (Én például ugyan kisebb tulajdonságokat kölcsönöztem a főszereplő lányomnak, de a főbb jellemjegyeim inkább a férfi főszereplőben tűnnek fel, ami kicsit bizar :D ), de nem hiszem hogy aki így tud írni az butuska lenne :D.
Törlés